A kényelmetlenség jutalma

2017.07.29

A nem szeretem dolgok mögötti siker

"A sikeres ember rendelkezik azzal a szokással, hogy megteszi azokat a dolgokat, amelyeket a sikertelen emberek nem szívesen csinálnak."
(Stephen R. Covey)

Semmit sem adnak ingyen. A sikert nem mérik olcsóért, és nem is lehet megoldani okosba. Mindig ára van, és a legtöbb esetben ez a kényelem feláldozásával együtt jár. Kimozdulni a kényelmes karosszékünkből, felemelni a hátsónkat, és megtenni olyan dolgokat, amelyeket nem kedvelünk igazán. Melyek is azok a nem szeretem dolgok, amelyek a különbséget okozzák a siker és sikertelenség között?

Dolgozunk, amikor mások nem. Mondjuk míg a többiek alszanak vagy pihennek. Amikor minden elcsendesül és mindenki durmol, mi talán még javában melózunk. Nem arra gondolok, hogy éjjel biztonsági őrként bóbiskolunk egy tucathorror előtt, hanem az éj leple alatt tanulunk, vagy dolgozunk az induló vállalkozásunk üzleti tervén. Esetleg hétvégente, amíg mások szórakozni járnak mi ugyanolyan fegyelmezettem rójuk a köröket az edzésünkön, mint a hét többi napján. Schwarzenegger filozófiáját említve; "Ha naponta 6 órát alszol, akkor 18 marad. Ebbe bőven belefér sok munka, tanulás és még a szórakozás is. Tudom, hogy ilyenkor sokan felszisszennek, hogy hé, én 8-9 órát alszom. Hát javaslom, aludjanak gyorsabban."

Kényszerítsük rá magunkat a cselekvésre. Jó példa a sportvilágából, hogy vannak elszánt biciklisták, akik télen is szeretnek biztosra menni. Reggelente hideg van és sötét, ezért inkább a bringás ruhájukban alszanak, hogy ne húzza vissza őket az ágy. Ha szól a vekker, nem kell győzködni magukat, hogy menjenek vagy se, csak kiugranak az ágyból és már tekerhetnek is. Készüljünk fel előre a nehezebb feladatainkra. Akár már előző nap, és azzal a nyugalommal hajtsuk álomra a fejünket, hogy van tervünk, tudjuk mit csinálunk majd. És csináljuk is meg.

Többet tenni a többieknél. Ha már rávesszük magunkat a kényelmetlen dolgok megtételére, tegyünk többet is az átlagnál. Nyújtsunk jobb szolgáltatást, adjunk többet, mint azt várnák tőlünk. Apróságokkal különb benyomást tehetünk az emberekre. Emlékezetesek maradunk a számukra és ez sokat nyom a latba, amikor a sikerről beszélünk. Péterfy Bori mondta; "A siker mindig csak egy pillanatnyi állapot, és ha azt akarod, hogy tovább tartson egy pillanatnál, akkor még többet és még többet kell tenned érte."

Megbarátkozni a folyton változóval. Mindig álljunk készen a tanulásra és fejlődésre. Nem ülhetünk a babérjainkon. Amikor megszűnik bennünk az érdeklődés a tudásunk bővítése iránt, akkor döntöttünk jobb esetben a középszer, rosszabb esetben a lemaradás mellett. Együtt kell haladnunk a világ változásaival, hallgatnunk kell korunk igényeinek a szavára. Ez soha véget nem érő folyamat. Ha így járunk el részesei és formálói lehetünk az aktuális trendeknek, hasznunk származik belőlük, és nem csak felhasználjuk az újdonságokat. Ahogy Szilárd Leó is megjegyezte; "Az embernek nem kell sokkal okosabbnak lennie a többinél, ha boldogulni akar az életben, az is elég, ha csak egy nappal megelőzi őket."

Kezdjünk a legnehezebbekkel. Mindenki ismeri azt a nyomasztó érzést, amely már ébredés után ránk telepedik, hogy ma el kell intézni valami igazán körülményes ügyet. Ez lehet fontos munka, egy kritikus találkozó vagy egy problémás emberrel folytatott telefonbeszélgetés. Ha módunk van rá, a legnehezebb dolgainkat intézzük el mihamarább, akár már kora reggel. Így nem kell egész nap rágódni azon, hogyan fognak sikerülni. A napunk elején túl leszünk rajtuk, és a többi időt felszabadultan, feszültség nélkül tölthetjük. Üzletkötők gyakran a napjuk kezdetén elsőként a legmacerásabb ügyfelekkel vagy jelöltekkel folytatott telefonokat rendezik le. Érdemes alkalmazni az ő stratégiájukat és reggelente a három legkeményebb tevékenységünkkel indítani a munkát.

És a jutalmunk? Nem egy álomvilágot nézünk, hanem egy álomvilágot élünk. A komfortunkban maradva, csak bámulhatjuk mások eredményeit, gazdagságát, életvitelét. Irigykedhetünk vagy véleményezhetünk, de ezzel még nem mozdítjuk előre sorunkat. Ha megtesszük, amit mások nem akarnak megtenni, akkor azt az életet élhetjük, amit elképzeltünk magunknak. Míg mások ábrándoznak, mi teszünk a vágyainkért. A jutalmunk egy az elégedettségünket szolgáló nagyszerű élet.

Mindenért dolgozni kell. Azért is, ha csak küszködve élünk napról, napra, hétről, hétre. Miért ne könnyíthetnénk meg az életvitelünket azzal, hogy többet, jobban, elszántabban teszünk a magunk ügyeiben? A mi döntésünk, hogy elhagyjuk a kényelmi zónánkat, és megtesszük a nem szeretem dolgokat, egy jobb élet reményében. Dmitry Glukhovsky szerint; "Mindenki abban hisz, amiben neki kényelmes." Higgyünk a kényelmetlenség erejében, és az elviselt kellemetlenségek által elérhető eredményekben. Egy magasabb beosztás, pozíció, egy erős alapokra épülő vállalkozás, nagy felkészülést igényel, ami többlet idő, energiaráfordítás. De megtérül. Minden esetben. Ez az extra feltét az élet pizzáján. Ettől lesz ízletesebb.


Ha te is vállalod a kényelmetlenségeket, és tetszett ez a poszt, akkor oszd meg másokkal is.