Alkotó folyamat

2018.10.24

10 pont, hogyan hívjuk elő magunkból a kreatív énünket

"A kreativitás alapvetően emberi tulajdonság, és magában hordozza az alternatív látásmódok, gondolkodásmódok és cselekvések biztos ígéretét."
(Sir Ken Robinson)

Mindenhez kreativitás kell. Hogy megvalósítsuk. egy tervünket, beleférjünk az adott büdzsébe vagy többlet forrást találjunk a megvalósításhoz. Hogy megtervezzük a nyaralás emlékezetes programjait. De még ahhoz is kreatív logisztikai érzék szükséges, hogy bepakoljunk egy családnyi koffert a csomagtartóba. A mindennapi életünk szerves része az alkotó erő. Miként serkenthetjük jobb munkára alkotó felünket?

Ötletmorzsa. Ez a szikra, ami elindít egy gondolatfonalat. Eszünkbe jut egy jó ötlet, és keringetni kezdjük az agyunkban. Olyan, mint a mag elültetése. Elvetjük, gondozzuk, locsoljuk, ápoljuk, a végén pedig learatjuk a gyümölcsét. Szóval kell valami, ami elindít az úton, amit meg kell oldani, ki kell találni, meg kell valósítani. Ez a legtöbb esetben megvan.

Gyűjtsünk információt. Akármi is a cél, bizonyára kelleni fog hozzá némi ismeret. Szerezzük be, és építkezzünk köré. De ne legyen gát, ha még mindennel nem vagyunk tisztában az induláskor. Legyen egy vázunk és illesszük be később, ami hiányzik. Mindkét opció jól használható. Magam is alkalmazom őket. Hol elkészül egy cikk, és aztán egészítem ki adalékokkal, hol belebotlok egy témába, kicsit utánanézek és aztán lesz belőle egy posztnyi anyag.

Egyszerre többet. Dolgozhatunk akár több dolgon is egyidejűleg. Nem arról van szó, hogy kapkodva egyik melóból a másikba vágjunk és vissza, ez nem egyenlő a multitasking-gal. Mindössze azt jelenti, hogy hordozunk magunkban ötleteket, amelyeken hagyjuk a tudatalattinkat munkálkodni. Agyunk képes a háttérben dolgozni, így fordulhat elő, hogy egészen váratlan helyzetekben bukkan fel egy okos és használható elképzelés valamelyik minket aktívan foglalkoztató ügyben.

Legyen kéznél jegyzettömb. Soha nem tudhatjuk, mikor jön jól. Talán többünknek ismerős, hogy támad egy nagyszerű elgondolásunk és úgy vagyunk vele nem írjuk le, megjegyezzük, aztán később hiába próbáljuk felidézni. Amilyen gyorsan felbukkant, olyan gyorsan alá is bukott az elménk enyészetében. Én még éjjel is készítek jegyzeteket. Lefekvés után sokszor még szabadon cikáznak a gondolataim és, ha ilyenkor egy jó ötletre akadok, gyorsan bepötyögöm a telefonomba.

Vessük el, ami nem működik. Különösen kellemetlen beletenni egy rakás munkát valamibe és szembesülni azzal, hogy nem akar összeállni. Ilyenkor nincs más lehetőség, ki kell kukázni, ami működésképtelen és el kell engedni. Különben megkeseríti az életünket a görcsös akarás. Keressünk más utat, megoldást.

Kérdezzünk másként. Egy lehetőség, megkérdőjelezni a megszokottat. Általában elfogadjuk azt a ideológiát, kultúrát, hiedelemrendszert, tudományos kereteket, amiben élünk, és amit ismerünk. Ebből indulunk ki. Ám az új dolgok néha ezek felforgatásával találhatók, alkothatók meg. Jó példa erre Galileo Galilei, aki megkérdőjelezte az addig uralkodó geocentrikus világképet.

Hibalehetőségek. Albert Einstein szerint; "Aki soha nem követett el hibát, soha nem próbált ki semmi újat." Egy alkotó folyamat során, nem csupán azzal szembesülünk, hogy valami nem működik, hanem azzal is, hogy hibát követünk el. Ezek azonban a célunkat szolgálják. Türelmesnek kell lennünk, újra próbálkozni, megint hibázni, változtatni egy következő próba előtt és ismét nekigyürkőzni. Minden rosszul sikerült verzió az ötletünk újra gondolását szorgalmazza. Szabad asszociációk, eddig figyelmen kívül hagyott tények, észrevételek, amelyek közelebb hozzák a sikeres végeredményt.

Más is kisülhet belőle. Váratlan fordulat, amikor nem azt kapjuk, amit eredetileg akartunk. Időnként egészen vad dolgok kerülnek ki a kezeink közül, amikor elindulunk egy irányba, és arra leszünk figyelmesek, hogy egészen más felé haladunk, mint azt terveztük. Thomas Alva Edison például a táviratokat szerette volna papírszalagra rögzíteni és így jutott el aztán a fonográf feltalálásához. De ez nem probléma, maradjunk rugalmasak és dinamikusak az ötletünk formálása terén.

Értékelés. Kreatívnak lenni egy folyamat, amely több fázison megy keresztül, a gondolatiságtól a cselekvő alkotáson át az ellenőrzésig vagy az értékelésig. Többször is értékelhetünk, sőt, meg is kell tennünk, mert csak némi távolságtartással szemlélhetjük megfelelő perspektívából a munkánkat. Így derülhet ki, hol szorul még korrekcióra.

Üljünk neki és csináljuk. Bármilyen jók vagyunk is elméleti téren, a cselekvést semmi sem pótolhatja. Eljön az idő, amikor neki kell ülni és a birtokunkban lévő tudás alapján dolgoznunk kell. Nem az ihletettség számít, nem a pillanatnyi hangulatunk, csakis kizárólag a tevékenység. Tenni valamit, amit nem tökéletes még mindig jobb, mint nem csinálni semmit. A gyengébb eredményt ugyanis végigfuttathatjuk újra az említett pontokon és javíthatunk rajta, míg a nem létező dolgokon lehetetlen alakítani.

Az alkotás, a kreativitás, az újdonságok létrehozása teljes mértékben emberi sajátosság. Mindenkiben megvan az erő, hogy alkosson, megoldjon, véghezvigyen valami számára fontosat és maradandót. Ha ez érdeklődésünket hozzáértéssel párosítjuk és alkalmazunk némi alkotásra ösztökélő technikát, akkor eljuthatunk a terveink megvalósításáig. Ráadásul egyedien, csak ránk jellemző módon. Ahogy azt Martha Graham megfogalmazta; "Van egy vitalitás, egy életerő, egy energia, egy serkentőerő, amely rajtad keresztül cselekvésbe fordul, és mivel te egyetlen és megismételhetetlen vagy, ez a kifejeződés egyszeri. Ha meggátolod, soha többé nem jön létre másik közvetítőn keresztül, és elvész."


Ha tetszett ez a poszt, akkor oszd meg másokkal is.

A cikkhez sok inspirációt nyújtott pár könyv, amelyet mostanában forgattam, forgatok. Mondjuk Robert Greene A kiválóság hatalma vagy Sir Ken Robinson Az alkotó tér című művei.