Beteg alapok
Egészséges élet egy egészségtelen társadalomban?
"Nem az egészséget méri az, ha egy mélységesen beteg társadalomhoz idomulunk."
(Dzsiddu Krishnamurti)
Az egészség lételem. Számtalan készítmény, sportág, életmódprogram vagy személyes tanácsadás segíti a testi és lelki egészségünk megőrzését. Csakhogy mi van akkor, ha már az alapok sem egészségesek?
Instant terápia. Mindent gyorsan akarunk megoldani. Ehhez szoktunk hozzá. Ha faj valamink csak bekapunk egy bogyót és már jobb is. Ha nem tudunk valamit, azonnal nyúlunk a telefonunk után és rákeresünk a neten. Ez begyűrűzik az életünk minden területére. Fogyókúra? Tegnapra kérem! Ápolt, szép kert? Egy hét alatt legyen meg! Bizonyos témákban működik az azonnaliság. De mindenütt nem vagy ha igen, akkor annak ára van. Mondjuk az, hogy az eredmény, amilyen gyorsan jött, úgy megy is. Ilyenek a gyors testsúlyvesztéssel kecsegtető fogyókúrák. Amíg tart, addig működik, de nem lesz tartós a dolog. A kertbe is beültethetünk egy csomó újonnan vásárolt virágot és megtámogathatjuk őket tápanyagokkal. De ültethetünk magokat mi magunk, öntözhetjük, gyomlálhatjuk, gondozhatjuk és várhatjuk, hogy kisarjadjanak. Megvan az ideje a vetésnek és az aratásnak. Minden más mesterséges, mint az ételszínezék.
A mesterséges út. A szintetikusokat gyakran előnyben részesítjük. Legyen az bár gyógyszer, vitamin, tápoldat, műtrágya, mindegy. A gyorsan elérhető cél szentesíti az eszközt. Csakhogy ezzel megszokjuk a mesterségesség megoldóképletét. Úgy véljük, minden leegyszerűsíthető. Kiváló példa erre a depresszió. Nagyon sokáig az orvosi reakció a szorongásos panaszokra az volt, hogy a betegnek alacsony a szerotonin vegyület mennyisége az agyában, nosza pótoljuk őket gyógyszerekkel. A pirulák ideig-óráig hatnak, ám hosszútávon nem oldották meg a páciens problémáját. Mert talán nem ez volt az igazi probléma. Hosszú út vezetett odáig, hogy a tudományos szakma elkezdjen mélyebb kutatásokat végezni ezen a téren, és kiderüljön, hogy a depresszió sokkal inkább a környezeti hatások melléktermékeként jelentkezik, a testünk természetes válaszaként. Ennek ellenére máig hatalmas piaca van az antidepresszáns szereknek. Mert a gyógyszer nagy üzlet, míg az életmódunkban bekövetkező egyéb változtatások nem annyira. A gyógyszercégeknek biztosan nem. (Erről a témáról bővebben, teljesen átfogó képet kapva, ebben a könyvben olvashatsz.)
Egészségtelen kultúra. Ez felveti a következő kérdést. Vajon csak a gyógyszergyártók ennyire mohók, hogy szemellenzőt tartsanak elénk? Hát nem. A világ egy fogyasztásra épülő, azonnali boldogságot áruló nagy bevásárlóközpont. A végletekig marketingelt árukkal és szolgáltatásokkal, amelyek mind az öröm, a menőség, az igényesség látszatát keltik. Tehát, ha nem érezzük jól magunkat mi a megoldás? Vásároljunk valamit! Nézzük meg a kedvenc filmünket! Hallgassuk meg a kedvenc zenénket és motiválódjunk! Tűzzünk ki magunk elé újabb célokat! Csakhogy ezek mind rólunk szólnak és az üzletről. Arról, hogyan lehet eladni ennek a szerencsétlen boldogtalan marhának valamit, amiről előzetesen elhitetjük, hogy ez majd boldogabbá teszi. Mire rájön, hogy nem, addigra a pénzét már elköltötte. És mivel ez nem vált be, legközelebb valami másra költi a pénzét és a reményét. Amikor egy világ berendezkedése erre a hamisságra épül, nehéz kilépni belőle. Amikor maga a világ beteg, mi sem lehetünk egészségesek benne.
A pörgésen túl. Teljes egészében bent tartjuk magunkat a pörgésben. Hajszoljuk a munkát, gyorsan intézzük az ügyeinket, telezsúfoljuk a szabadságunkat. Az időbeosztásunk hétköznap és hétvégén is igen feszes. Hétköznap meló van ezerrel, hétvégén családi programok, házimunkák, sport. Ja, és közben állandóan online vagyunk. Minden mennyiségben, nyakra-főre fogyasztjuk a digitális tartalmakat. Modern társadalmi és kulturális szokásokkal fertőzöttek vagyunk. Nincs leállás, akkor sem, ha úgy tűnik pihenünk. Valamit mindig matatunk, csinálunk, agyalunk, piszkálunk, nézegetünk. Ha kételkedünk benne, gondoljunk olyasmikre, hogy mikor olvastunk papíralapon valamit úgy, hogy közben a telefonunk messze volt tőlünk és nem tudott megzavarni? Mikor beszélgettünk a családtagokkal vagy barátokkal ugyanilyen teljesen zavartalan formában? Mikor mentünk ki a természetbe és csak élveztük a jó levegőt, az élővilág hangjait? Nem fotóztunk közben, nem telefonáltunk, nem podcastet hallgattunk. Csak elvoltunk. Nehéz kiszakadni a megszokott közegünkből, de ha kezdjük őrültek házában érezni magunkat, akkor ez lehet jó praktika. Nem egy idegnyugtató dilibogyó vagy altató vagy egyéb gyorsan ható kemikália.
Az egészség nem csupán alap, de jó üzlet is. Ám a korunk szabta egészséges keretek nem mindig felelnek meg a valódi emberi természetünk által igényelt kereteknek. Száguldó életmódunkba aránylag könnyedén beilleszthető hasonlóan szélsebes megoldások a népszerűek. De csak ezért mert népszerű, drága és a csapból is ez folyik, még távol állhat az egészségünk valódi támogatásától. Ha igazi nyugalmat vagyunk képesek vinni az életünkbe, le tudunk lassulni, ki tudjuk kapcsolni a szüntelen zajt, egy gazdaságos és mégis hatékony módszer lesz a kezünkben. Amint az Anders Hansen is megfogalmazta: "Amikor rossz a közérzetünk, vagy stresszesnek érezzük magunkat, érdemes feltennünk a kérdést, hogy nincs-e esetleg valami, amin változtatni lehetne az életvitelünkben, mielőtt automatikusan arra a konklúzióra ugranánk, hogy gyógyszeres kezelésre szorulunk."
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor írd le három olyan emléked, élményed, amikor átjárt a teljes nyugalom.
Fotó: wayhomestudio, freepik
Hasonló témák, ezért talán ezek is a kedvedre valók lesznek:
Elhanyagolt kitartás - Nem mindenből spórolható ki a munka, az idő és energiaráfordítás
8 milliárd dühös ember - Csak úgy tűnik vagy valóban egyre ingerültebb világban élünk?