Családban marad

Megváltozott család, változatlan értékkel

"A család az egyetlen horgony, amely megtart a hullámzó tengeren."
(Karen Hawkins)

Amikor a szeretteinkről beszélünk, a legtöbben a családunkra gondolunk. Azonban a család fogalma az elmúlt évszázadokban sokat változott, és a jelentése talán ma mozog a legszélesebb skálán. Olyan sokféle családdal találkozhatunk, hogy néha elbizonytalanodunk, milyen is ma egy igazi családmodell.

Nagy család. A családnak mindig kulcsszerep jutott az emberiség történetében. Korábban a nagy család egész életre szóló funkciót töltött be. A születéstől, a felnevelésen és felnövésen át, egészen a végső elbúcsúzásig elkísérte az embert. A gyermekek automatikusan szocializálódtak, a koruknak megfelelő munkákat végeztek, részt vettek a család mindennapjaiban. Majd a környezetükben házasodtak és a nagy család berkein belül éldegéltek tovább. A családtagok képben voltak egymás ügyes bajos dolgaival, támaszkodhattak a többiekre. Idős korukban sem maradtak magukra, a szeretteik gondozása mellett múltak el az utolsó napjaik.

Kis család. Ma a nukleáris családformát tekintjük elsődlegesnek, amikor a szülő és a gyerek vagy gyerekek alkotnak egy háztartást. Mellette pedig a válások számának növekedésével az egyszülős családok is jellemzőek. Ezek a típusok már sokkal kisebb egységként definiálják a családot. Sokkal szűkebb teret jelent ez ma, kevesebb számú ember érintett egy adott família életben, számtalanszor a mellettünk élőkről sem tudunk túl sokat. Nyugat-Európa egyes országaiban már 50% körüli az egyszemélyes háztartások száma. Ezek a változtatások eddig nem látott problémákat fognak felszínre hozni, például azt, hogy miként oldja majd meg a társadalom a rengeteg egyedülálló ember időskori elhelyezését, ápolását. Míg ebben korábban támaszkodhattunk az együtt élő nagy családokra, erre jelenleg nincs alternatívánk.

Tökéletes család. A fogyasztói társadalom felpörgetése, a viszonylagos anyagi jóllét kialakulása, a függetlenedés és önállósodás, mind újdonságként hatoltak be a családjainkba, és radikális változásokat okoztak. Olyanokat, amelyekhez még nem tudtunk valójában alkalmazkodni, mert nem volt rá elég idő. A történelem folyamán soha nem mentek még végbe ennyire gyorsan, ilyen nagy léptékű átalakulások. Ráadásul a környezeti nyomás is óriási. Az idealizált képek, a közösségi médiában mutatott hurráoptimista és színtiszta boldogságot sugárzó családi fotók, egyre azt éreztetik, ha mi nem vagyunk olyanok, akkor velünk van a baj.

Elvált család. Jó példa erre a válás. Számtalan szülő éli meg ezt meg kudarcként. Saját szülői és párkapcsolati szégyeneként, alkalmatlanságaként. Persze, eljön az idő, amikor egy válással kapcsolatos felelősséget fel kell vállalni, de ez sosem kezelhető szégyenfoltként. Nem bélyegezhet meg minket és árnyékolhatja be a jövőbeni családos elképzeléseinket. Értelmetlen párhuzamot vonni más, hozzánk hasonló végzettségű, helyzetű, korú, műveltségű emberekkel, akiknek, legalábbis látszólag, sikeres a házassága, a családi élete. Ez csak arra jó, hogy a magunk iránti megalázó érzést erősítsük.

Egyedi család. Nézzünk körbe és csodálkozzunk rá, mennyire sokszínűek a családok. Emlékezzünk rá, amikor egy új párkapcsolaton keresztül belecsöppentünk egy teljesen új családi közegbe. Eleinte milyen idegennek véltük, aztán vagy megkedveltük vagy mindig kissé kívülállók maradtunk. Minden família egyedi, és mind a saját hibáival együtt, de működik. Nem lehet általánosítani, hogy milyen a jó családi felállás, mert nincs ilyen. Mindenkinek mást és mást jelent ez az intim világ. Ezért oktalanság lenne bárkit is megszólni, lenézni vagy bántani, aki nem felel meg az általunk felállított ideáknak. Legyen meg egy bensőséges és meghitt légkör, leljünk szerető társaságra, tudjunk kikhez odafordulni és békét, biztatást, örömet találni. A család ott van, ahol a szeretteink vannak, ahol mi is szeretetet kapunk. És, hogy ez milyen modellben ölt testet, az teljesen szubjektív, mondhatjuk lényegtelen formalitás. Amint Vida Ágnes ünnephez méltó gondolatként megfogalmazta: "A karácsony nem attól lesz tökéletes, hogy nincs porcica a szekrények mögött, tízféle sütit sütsz és halomban áll a fa alatt az ajándék. Nem lesz jobb az ünnep attól, ha beleszakadsz a házimunkába, hogy aztán az ünnepek alatt holtfáradt legyél! Sem attól, ha mártírként sütsz-főzöl-takarítasz-vásárolsz hetekig. A készülődés lehet az ünnep része. Lehet együtt készülődni és nem attól lesz tökéletes, hogy minden tökéletes, hanem attól, hogy együtt vagyunk."

Ha tetszett ez a poszt, akkor értékeld a családi légkört és töltsd kellemesen az ünnepeket a szeretteid társaságában.
Fotó: Ann Danilina, Unsplash