Hétköznapi szuperképességek
A köztünk élő szuperhősök tulajdonságai
"Nincs szükségünk többé hősökre, elég, ha végre valaki kiviszi az újrahasznosítható hulladékot." (Banksy)
Szuperhős invázió van. A mozivásznon, a tv-ben, a játékboltokban, a gyermekruhákon mindenhol ellepnek minket a szuperhősök. Erősek, egyenesek, ügyesek, győztesek, túlélők és minden áron megmentik a világot. Nem csupán különlegesnek tűnnek, valóban azok is. A világnak szüksége van szuperhősökre. És bárki azzá válhat. Még csak különleges tulajdonságokkal sem kell rendelkeznie. A hétköznapok szuperhősei, akik a világ jobbításán, megmentésén fáradoznak, egyszerű, egyben nagyszerű jellemvonásokkal bírnak.
Kitartók. Tudják, hogy nincs ingyen ebéd. Ahogy azt is, hogy vannak gyors ételek, és vannak olyanok, amelyekkel többet kell pepecselni. A gyors siker is finom lehet, de a tartós siker ízét sokáig érezzük a szánkban. Nem csak az éhségünket enyhíti, hanem teljes gasztronómiai élményt is jelent. Érdemes eltökélten tanulni, dolgozni, hajtani, hisz ezzel alapozzuk meg a tudást, a tapasztalatot, a megfelelő megítélést.
Értékelik az embereket. Nem feledkeznek meg róluk. És nem csak a polc hátsó részében tárolják őket, időnként leporolandó biodíszletként, hanem az előtérbe helyezve. Megadva nekik az esélyt, hogy ők is rivaldafénybe kerüljenek, besöpörjék az elismerést. Megbecsülik a többiek hozzájárulását az egészhez, mert a legkisebb részlet hiányában úgysem beszélhetünk egészről.
Megoldás-centrikusak. Könnyebb felelőst keresni és fejeket venni problémák idején. Ezzel szépen elmismásolható a saját felelősségünket vagy akár elkenhető a botlást is. Ám így nehéz haladni. Akik mindig megoldást keresnek, helyrehoznak, korrigálnak, jobbá tesznek, azok minden helyzetben építenek. Zűrös időkben is a lényeges dolgokon tartják a fókuszt.
Hitelesek. Nem esnek abba a hibába, hogy bort isznak és vizet prédikálnak. Már csak azért sem, mert a végén még a fejükbe száll. Akár a hírességeknek, akik nagy szószólói a környezetvédelemnek, aztán magángépekkel repülgetnek és sportkocsikkal flangálnak. Nincs baj ezekkel, csak akkor ezekhez igazított elveket kell képviselni. Az üres szavakat töltsük fel tartalmas tettekkel.
Proaktívak. Azaz előrelátók. Nem jövendőmondásra gondolok, hanem megelőzésre. A birtokukban lévő ismeretek alapján felkészülnek a lehetségesre, számítanak a különböző kimenetelekre és nem éri őket hideg zuhany. Gondozzák a kapcsolataikat, az embereket, a fejlődésüket, a céljaikat, azaz melegen tartják a fürdővizet, nem hagyják kihűlni.
Jól kezelik a kudarcot. Ha nem is fogadják örömmel, de nem vetik meg, nem kerülik, mert nélküle eredményt sem érhetnek el. Nem bénulnak le tőle, nem pecsételik meg vele a sorsukat, egyszerűen egy újabb strigula lesz a hibalistájukon. Ezt a felsorolást mintegy ellenőrzőlistaként fogják fel, és okulnak az elkövetettekből.
Lojálisak. Szeretünk tartozni valahová, valakihez. Ez az identitásunk lényeges része. Kiállunk valami, valaki mellett, mert hitünk szerint való. A fű mindig arra hajlik amerre fúj a szél. A fák jóval ellenállóbbak az időjárás viszontagságaival szemben. Ezek az emberek nem hódolnak be minden egyes fuvallatnak és nem hajolnak a földig, hol erre, hol arra, hanem szilárd szálfaként állnak akár ellenszélben is.
Rugalmasak. Ugyanakkor megvan bennük a változásra és változtatásra való hajlam is. A túlzott merevség töréshez vezet. A tanulékonyság és a módosítása az eredeti terveknek a flexibilitást mutatja. Ha egy utat felújítás miatt lezárnak előttünk, ragaszkodhatunk hozzá, hogy továbbra is arra haladjunk vagy úrja tervezhetünk. A jó helyzetfelismerés és alkalmazkodás aranyat ér.
Jobbító szándékúak. Minden nemzedéknek megvannak a maguk küzdelmei. Korunk hősei ezekre reflektálnak. Javítani szeretnének azon, ami van, jobb megoldásokat alkotni a leendőknél, a világot működőképesebbé tenni. A prognózisok szerint a következő évtizedekben olyan kihívásokkal kell szembenéznünk, mint még soha az emberiség történetében. Elkél a segítség.
Emberségesek. A segítőkészség vezérli őket, az emberek sorsa iránt elkötelezettséggel megfűszerezve. Nem kizárólag a körülöttük lévőket becsülik, hanem tágabb értelemben nézik a népességet. Egyfajta társadalmi felelősségvállalásnak tekintik az ügyet, amelyet képviselnek. Ebből fakad az imént említett világ jobbító szándék is.
Elfogadják a különbözőséget. Megértik, hogy milyen nagy előny származhat abból, hogy más a szemléletünk. Eltérő kultúrából, családi környezetből származunk, különböző tudástárból gazdálkodunk, és az évek alatt felhalmozott, személyesen átélt tapasztalatainkkal érkezünk. Ez lehetőséget ad, hogy radikálisan különböző dolgokat fedezzünk fel, mint mások. Akár olyasmit, ami egy más kultúrkörből jövőnek láthatatlan.
Együttműködők. Tudnak csapatban dolgozni. Ha kell. És magukban is megállják a helyüket. Az alkotófolyamat önmagunkból indul, gondolkodással kezdődik. Nagyon sok nagy elme gondolatai magányában hozta világra az ötletét, a találmányát. De a megvalósításhoz már mások is kellettek. A végtermék egy közös munka eredménye lett. Nem csupán tudnak, de fel is ismerik, mikor kell egyedül és mikor az emberekkel csapatban dolgozniuk.
A szuperhősök köztünk élnek. Talán épp mi vagyunk azok. Ez egy teljesség igénye nélküli felsorolás azon tulajdonságokból, amelyet a hétköznapi szuperhősök magukénak mondhatnak. Ráadásul nem is kell minddel rendelkeznünk. Elég lehet egy, kettő is ezek közül, hogy nagy és jelentős változásokat hozzunk. Mert a legnagyobb hőstettek is a jellemességből erednek. Ahogy ezt Kevin Costner mondta: "Az igazi hősök azok, akik belebuknak a dolgokba, hibáznak, elesnek, de végül mégis nyertesen kerülnek ki, mert hűek maradnak az elveikhez, a hitükhöz és kötelezettségeikhez."
Örülök, hogy velem tartottál. Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor oszd meg másokkal is a cikket.
Fotók: Jaime Reimer, Pixabay; Klaus Nielsen, Pexels