Otthon is szolgálatban

2023.11.03

A házimunka ára, értéke, értelme

"Az otthoni munkával az a baj, hogy bizonyos értelemben folyamatos a munkaidő, soha nem lehet teljesen kikapcsolni." (Laura Marshall)

A házimunka életünk nagy megkeserítője. A púp a hátunkon, a légy a levesünkben, amelyet valakinek meg kell csinálnia. Időrabló és nem sokáig van látszata. Meddig maradnak tiszták a kimosott ruhák? Mennyi idő alatt fogy el egy ízletes ebéd? A rend és a tisztaság vajon kitart fél óráig? Egy végeláthatatlan körforgás az egész. Nagy szelet az életünkből. Ám, mint oly sok más, ez is nagyon megváltozott az évek, évtizedek folyamán.

Történelmi távlatok. Jó száz évvel korábban a házimunka jellege és családon belüli megoszlása is teljesen eltért a maitól. A gyermekek például kivettek a részüket a mindennapi munkákból. Besegítettek otthon, gondját viselték kisebb testvéreiknek vagy szorgoskodtak a felnőttek mellett a ház körül, a földeken, esetleg inasként szolgáltak. Aktívan hozzájárultak a család működéséhez. Még korábbra nézve, a gyerekek szerepe ennél is fontosabb volt. Tőlük várták el, hogy pénzt keressenek, eltartsák a családjukat. Ez volt a legfőbb feladatuk. Teljesen normális volt, hogy a jól terhelhető fiatalokra hárult ez a kötelezettség. Összevetve ezt a jelennel, ahol a gyerekek kivételezett és a széltől is óvott helyzetben vannak, ahol a gyermekmunka mély megvetést, de minimum megbotránkoztatást kelt, a kontraszt nem is lehetne élesebb.

Arculatváltás. Közben az házimunka jellege is megváltozott. Hatalmas átalakulást eredményezett, amikor az 1900-as évek közepén beszivárogtak a különböző gépek az otthonainkba. Gondoljunk bele, a mosógép feltalálása előtt, lényegesen nagyobb terhet rótt, főként a nőkre, a ruhák tisztítása. Alapos, időrabló tevékenység volt. Vagy a hűtőgép elterjedésével megváltoztak a vásárlási szokások. Már nem kellett nap, mint nap a boltba járni, hiszen otthon is frissen tarthatókká váltak az ételek. Megemlíthetjük azt is, mennyit csökkent a főzésre fordított idő, amikor megjelentek a különböző előre elkészített alapanyagok. A használatukkal egyszerűbbé és rövidebbé vált az ételek megfőzésének módja és ideje. Ez csupán néhány a számtalan kényelmünket szolgáló eszköz közül. És velük együtt az igényeink is formálódtak. Ma pár perc alatt megrakjuk a mosógépet, bármikor lefagyasztjuk az élelmiszereket, hogy szükség esetén csak elővegyük és kiolvasszuk őket. Mi több el sem megyünk bevásárolni, hanem mindent hazahozatunk. Láthatóan a világgal együtt a házimunka is megváltozott. Ami változatlan maradt, hogy ma is meg kell csinálni.

Ki csinálja? Na, ez már egy bonyolultabb kérdés. A klasszikus, konzervatív nézetek szerint a házimunka a nők privilégiuma. Közben azonban modern életünkben azt is elvárjuk tőlük, hogy a karrierjükben is jól teljesítsenek. Óriási, két szerepet játszhatnak egy gázsiért! Mert a házimunka olyasmi, amit nem fizetünk meg. Pedig időbefektetésben jócskán megfelel egy másodállásnak. Ha megpróbáljuk számszerűsíteni, anyagias szempontoknak megfeleltetni, akkor szép summát ér ezen feladatok elvégzése. A legtöbbször, a családon belül nem gondolunk rá pénzügyileg. Pedig, ha azt az időt, amelyet az otthoni munkákra fordítunk, olyasmivel töltenénk, amivel pénzt kereshetünk, kellemes többletbevételt hoznánk a konyhára. Szeretjük, ha rendezett és tiszta az otthonunk, a ruházatunk, ha van meleg étel az asztalon, a gyerekek leckéje le van ellenőrizve, időben be vannak fizetve a számlák, a kert ápolt, a virágok gondozottak, de mindez kinek a felelőssége mostanság? Szerintem bárkié lehet. Nem hiszem, hogy amolyan régimódian fixen be lehet sorolni a házimunkát, hogy kinek a reszortja. Ma már az sem ördögtől való, hogy egy apa gyedre menjen a gyermekével. Miért lenne a többi otthoni teendővel másként? Megállapodás kérdése, kinek, mi az erőssége, ki, mit szeret és kinek mire van ideje. Egy jól működő családban mindenkinek megvannak a maga feladatai. Egyik sem fontosabb a másiknál, mind elvégzésére szükség van a közös jó érzésünkhöz és jólétünkhöz. Beleadjuk, amit tudunk a közösbe és együtt jutunk a házimunkák végére.

A gyereknek is van helye. Helyezzük őt is aktuálisan kontextusba. Míg korábban a gyereknek megvolt a nélkülözhetetlen szerepe a család működési egyensúlyában, ma a gyereket szinte kivesszük ebből a képletből. Mindent megcsinálunk helyette, mindent elintézünk, igyekszünk megalapozni a boldogságát. Ha gondja van az iskolában, közbelépünk. Különórákra cipeljük, felügyeljük a baráti körét, az elfoglaltságait és figyelmét egyedül a tesztekre, a dolgozatokra irányítjuk, a minél jobb eredményért. Ezzel megteremtjük, az nagy betűs életbe majdan kikerülő magatehetetlen felnőtt lényét. Ellenben megfigyelések és kutatások igazolják, hogy azok a gyermekek, akiket a szüleik bevontak a házimunkákba, sokkal életrevalóbbak lesznek. Nem riadnak meg a feladatoktól, a kihívásoktól, nem adják fel az első nehézségnél. Lesz kitartásuk és felelősséget vállalnak a munkájukért. Geralin Thomas szerint: "Ha a gyerekek kiskoruktól fogva kiveszik a részüket a házimunkából, akkor felelősséget vállalnak az általuk okozott rendetlenségért, és elpakolnak maguk után. Az élethez szükséges alapképességeket tanítjuk meg nekik, ha megosztjuk velük a feladatokat." Azt is megtanulják, hogy van az a munka, amelyet nem a pénzért csinál az ember, hanem a jó érzésért, hogy tett valamit a közegért, amiben él. Hozzájárult mások jólétéhez. Érdemes tehát a gyerekeinket is bevonni az otthoni teendők elvégzésébe, természetesen a koruknak megfelelő tennivalókkal.

A házimunka nem vész el csak átalakul. Rajtunk áll, hogy hova pozicionáljuk az életünkben. Magunkra vehetjük az egész terhet és hagyhatjuk, hogy maga alá gyűrjön, összeroppantson. Vagy megoszthatjuk ezt a terhet a családtagjainkkal és együtt győzzük le újra és újra. Nem kell megijedni és viszolyogni tőle! Nem kell sztereotipizálni a nemekre vonatkozóan! Meg kell csinálni és közben lehetőleg erősíteni vele a párkapcsolatunkat, a gyermekünkkel való viszonyt, valamint önmagában a gyermekünket is. Helen Russell azt mondta: "Nincs "női munka" és "férfimunka", csak "munka"." A házimunka kifejezetten megfelel ennek a vélekedésnek. Mindegy ki végzi el, ha a cselekvést kellően értékeljük.

Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor olvass el még néhány cikket az oldalon, hátha azok is elnyerik a tetszésed. Vagy vidd haza a válogatott cikkek különleges gyűjteményét!

A találmányok háztartásokra gyakorolt hatásáról érdekes adalékot találhatunk Tim Harford A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés című könyvében. A házimunka gyermekek fejlődésében betöltött szerepéről pedig Julie Lythcott-Haims Hogyan neveljük felnőtté? című könyvéből tájékozódhatunk.

Fotók: freepik