Párkapcsolati bizalmatlanság

2020.01.21

Modern világunk kapcsolatunkat érintő veszélyei

"Sosem vagyunk sebezhetőbbek, mint amikor bízunk valakiben - de paradox módon, ha nem tudunk bízni, nem találhatunk sem szeretetet, sem boldogságot." (Walter Anderson)

Nem lehetünk mindig boldogok és gondtalanok. És ez így van jól a természet körforgásában. Időről időre lesznek nehézségek, és az egyik ezek közül, amire számíthatunk, ha tartós kapcsolatban élünk, hogy bizalmi válságok is felütik a fejüket. A digitális kornak is megvannak a sajátos veszélyforrásai.

Az unalom szigete. Valami nem stimmel otthon. Lehet meg sem tudjuk fogalmazni, de valami nem oké. Fásultnak, kedvetlennek érezzük magunkat, nem érezzük jól magunkat a bőrünkben. Monoton folyamban ismétlődnek a napok, hetek, hónapok és beleolvadunk ebbe az egyhangúságba. Minden rutinszerűen ismétlődik nap, nap után. Szinte csukott szemmel is elvégezzük a teendőinket. Ami a leginkább hiányzik az a figyelem és a törődés.

Non-stop érdeklődés. Egy párkapcsolat kezdeti szakaszában ebből töméntelen mennyiség áll rendelkezésre. Vice-versa kielégíthetetlen az igényük is rá. Mi is kíváncsiak vagyunk és ránk is kíváncsiak. Van figyelem dögivel. Miért is ne lenne, hiszen minél rövidebb idő alatt, minél többet szeretnénk tudni a másikról. Vajon megfelelő társat találok e a személyében? Na, ez az, ami nem derül ki. Hisz mindkét oldalról torzított képet kapunk, mivel a lehető legjobb formánkat igyekszünk nyújtani. Mindkét fél megnyerőnek mutatkozik, és ezt a képet csak tovább deformálja a mi szerelmesedő elménk. Nem látjuk, nem láthatjuk a valóságot.

Figyelemfelkeltők. Lépjünk egy jó nagyot, amikor már együtt élünk egy ideje, és varázslat helyett a bevezetőben említett megszokás van. Most nem az a kérdés, hogy beletenyereltünk-e a jóba, és hozzánk illő párt sikerült találnunk vagy sem, hanem a figyelem. Mert a másikhoz való gondoskodó hozzáállás tompulhat vagy akár el is tűnhet olyan kapcsolatokban is, ahol a felek egyébként jó párost alkotnak. És ennek egyik oka, hogy a figyelmünkre oly sok minden és mindenki pályázik. Ha legyőznek minket ezek a figyelemfelkeltők, és megszerzik az érdeklődésünket, akkor jóval kevesebb időnk marad hazai pályán játszani.

Félreérthető üzenetek. A legrosszabb a sok minket érő impulzusban, hogy benne rejlik a féltékenység és bizalmatlanság veszélye. Manapság az élet jóval nyitottabb, tágabbak az ismeretségi körök, lazábbak a kapcsolódásaink. Ez magával hozza azt is, hogy sokszor félreérthetővé válnak azok a jelek, amelyeket küldünk. Például jól látható nyomokat hagyunk az interneten, amikor bizonyos dolgokat tetszikelünk vagy éppenséggel minket tetszikelnek. Kisebb önbizalomban rendelkező társ esetében ez oka lehet a kétely kialakulásának. Miért is like-oljuk csinos lányok bejegyzéseit, akiket felületesen ismerünk? Miért küldenek ezek a szinte ismeretlen fickók a feleségem képeire smile-ikat? Nélkülözzük a figyelmet, ezért képesek vagyunk eladni magunkat 10 másodperc népszerűségért. Sajnos ezek a virtuális örömszerzések úgy hatnak, mint az energiaitalok, egy rövid időre felvillanyoznak és pörgetnek, de nem oldják meg az alapproblémát, hogy pihenni kéne. Esetünkben pedig törődni egymással.

Ismerkedjünk meg. A törődésbe pedig beletartozik, hogy berendezkedünk azokra az időkre is, amikor némileg laposabb lesz a közös életünk. Ez ellen tehetünk, ha rendszeresen feldobjuk a kapcsolatunkat, izgalmas és különleges programokkal. A megújulás a párkapcsolatok egyik igazi éltető ereje. A másik, fogalmazzunk úgy, az állandó ismerkedés a kedvesünkkel. Ne titokzatosak legyünk, hanem őszinték és egyenesek. Hagyjuk, hogy minél jobban megismerjen a partnerünk. Ne ködösítsünk, ne beszéljünk mellé, váljunk nyitott könyvvé, olyan nyelven van írva, hogy megérthessen a másik. Kölcsönösen érdeklődő beszélgetéseket folytassunk, így emelhetjük a bizalom légkörét mind magasabbra. A bizalom építése, az elkötelezettség kifejezése, a törődés megnyilvánulása értékálló valuták egy kapcsolatban.

Nem muszáj ezekre odafigyelni, de akkor könnyebb kifele kacsingatni, amikor nem mennek jól a dolgok. Mert ami kint van, mindig vonzóbb. Nincs mögötte múlt, csak az izgalmas jelen. A legapróbb jelre is felkapjuk a fejünket és szeretettankunk feltöltését látjuk benne. Könnyebben vetül ránk a gyanú árnyéka is, még ha semmit sem csináltunk. Gondoljunk itt egy ártatlan közösségi felületi üzengetésekre. Valóban ártatlan? És csak a lapos kapcsolatunk okán nagyítódik fel és alakul át fenyegetővé? Nem érdemes okot és támadófelületet szolgáltatni. Amennyiben a párkapcsolatban élők ismerik egymást, tisztában vannak a lojalitásukkal, az erős kötödéssel és van bizalom, nem kell titokban ellenőrzést gyakorolniuk a másik digitális lábnyomai felett.

Van múltja annak, miként esik szét egy család, mert nincs meg benne a megfelelő érzelmi kohézió. Csak míg korábban egy munkahelyi affér jött kapóra, ma ezt tetézi a kitárult online világ, ahol még egyszerűbb elcsábulni egy könnyed kalandra. Ráadásul ebben a szemléletben erősítenek a média által is képviselt kommersz világlátások. Nekünk erősebbnek kell lennünk. Nem a szerelmünk feletti teljes kontroll a megoldás, hanem a kapcsolatunk ápolása. Álljon itt intő jelként Popper Péter gondolata: "A hatalomban, a barátokban, a családban, a szerelmünkben egyre kevésbé bízunk, egyre több óvatos gyanakvás halmozódik fel bennünk. S valóban, egyre inkább úgy tűnik, hogy a bizalmatlanság válik társadalmunk rákfenéjévé. A bizalmatlanság pedig a harmonikus társadalmi együttélés lehetetlenségét és főként legintimebb kapcsolatunk, a család szétesését jelenti."





Ha tetszett ez a poszt, akkor csatlakozz az oldal követői közé, hogy az elsők között olvashasd az új bejegyzéseket.

Fotó: Yana Lizunkova, Unsplash