Számtanpéldák

Amikor a számok önmagukban nem elég beszédesek

"Csak egy dolgot nem tud megvalósítani e földi létében az ember: hogy a számokat egyértelműen visszafordítsa betűkre, anyanyelvére." (Bencze Mihály)

A számok világa a tömény racionalitás. Minden egyes számjegy teljesen pontos értéket képvisel. Vitának helye nincs. Ez bizonyos területeken nagyszerű. Ám helyenként ott is túlzott jelentőséget tulajdonítunk nekik, ahol a számok önmagukban nem elégségesek a precíz tényállás megállapításához.

Szemfényvesztő kimutatások. A számok sok mindenről árulkodhatnak. Például egy bankszámlakivonat megmutatja a jelen anyagi helyzetünket, de nem feltétlenül tanúskodik a pénzügyi intelligenciánkról. Egy vonatmenetrend ígéretesen rövid utazási időről tájékoztat, de nem tartalmazza a járatok eseti vagy rendszeres késését. A számok az áttekinthetőséget szolgálják és statisztikai formában átlagot jelentenek. Egyszerű információ arról, hogy valami jó vagy sem. De amilyen egzaktnak tűnik éppen annyira fals és félrevezető, hiszen az átlag a szélsőségek tárházából is kialakulhat.

Használható kérdőív? Egy kedvencem, amikor megkérnek, hogy töltsek ki egy kérdőívet, amely csak pár percet vesz igénybe. Ilyen kérdéseket tesznek fel, hogy "mennyire voltam elégedett a termékükkel?". Jelöljem be egy 1-től 10-ig tartó skálán. Egy szám nem feltétlenül fogja tükrözni az elégedettségem. Mert vehettem ajándékba is az árut, és nem én használom. Vagy a termék kifogástalan, csak én nem tudtam használni, mondjuk kompatibilitási ok miatt. Nem tudunk mindenre egy számmal válaszolni. Aki nem ért ezzel egyet, az most értékelje a párkapcsolatát 1-től 10-ig tartó skálán, ahol az 1-es a katasztrofális, a 10-es a teljes boldogság. Mi derül ki ebből a számból? Egy 6-os vagy egy 7-es az most jónak számít? Rendben vagyunk, de vannak viták. Nézeteltérések a legjobb kapcsolatban is lehetnek, az számít, hogyan rendezzük őket. A számok önmagukban még nem értelmezhetők egyértelműen.

A grafikon minden. Ültem egyszer egy szülőértekezleten, ahol a pedagógusok a szülők körében végzett anonim felmérés eredményeit ismertették. Majd érdeklődve kérdezték, hogy adott területen miért csak 8,2 pontot ért el az intézmény és miként lehetne ez az érték magasabb. Aztán amikor felmerültek konkrétumok, akkor csak bámultak értetlenül. Az elhangzottakat nem tudták érdemben sem ott, sem később a hasznosítani. Csak a grafikont látták, az adatokat, amelyek mit sem érnek, ha nincs mögöttes tartalom. A számok hátterében mindig valami más áll. Ezt a hátterek kell feltölteni. Hogy emberekről van szó, teljesítmény fokozásról vagy egy szolgáltatás minőségéről, az teljesen mindegy. Gondolkodás, tettek, cselekedetek és hozzáállás változtatja meg a grafikonok görbületeit. Ha nem akarjuk a változást, nem akarjuk kideríteni miért tartunk ott, ahol vagyunk, akkor nem érdemes rákérdezni.

Iskolai osztályzatok. Ezért problémásak a suliban osztogatott osztályzatok is. Mert mit mutatnak meg? Hogy a gyerek jó tanuló, vagy hogy hajt a jó jegyekre? A kettő nem ugyanaz. Attól is függ mit vár el a környezete. Aki az eredményekre hajt, az talán nem szeret tanulni, kényszerből teszi mindezt, tudja büntetés vagy jutalom vár rá cserébe. Nem is marad meg a tudás sokáig a fejében, csak amíg szükséges a jó jegyek megszerzéséhez. A teljesítmény orientált megközelítés a számokra épít, nem arra, hogy jól érezze magát a tanuló. Pedig új dolgokat elsajátítani jó dolog. Nézzük meg a gyerekeket, mennyi mindent tanulnak meg, és sokszor azért, mert érdekli őket. Születetten kíváncsiak vagyunk, ha ezt a tulajdonságunkat sikerül megtartani, akkor a tanulási vágyunkat is ez vezérli majd. Az osztályzatok hajkurászása nem segít ébren tartani a valódi figyelmet, ahogy nem segít megszerettetni a tanulást sem.

A megjegyzések értéke. A számok mellett a vélemények, a hozzászólások, az indokok nélkülözhetetlenek. Írásos formában vagy szóban, az mindegy. Amikor értékelést kap egy szülő a gyermekéről, amikor elmondható egy szolgáltatás kapcsán, hogy mi tetszett és mi nem, akkor van a kezünkben mérvadó információ. Akkor kapunk teljes képet arról, miben kell fejlődni, jobbá válni, hol lehet segíteni. Ne meneküljünk a számadatok mögé, amikor döntéseket kell hozni, az megvezethet, használjunk fel minden egyéb elmondott és leírt megjegyzést. És legyen bátorságunk, akaratunk módosításokat végre hajtani, nem úgy, mint az említett pedagógusi példában. Persze vannak fájó pontok is, ha valaki leminősít minket, a munkánkat, a cégünket. Érdemes megvizsgálni ennek az igazságtartalmát, a véleményt mondó szemüvegén keresztül nézelődni. Ha tehetjük, kérjünk átfogóbb véleménynyilvánítást minden esetben.

Bámulatos, hogy milyen sok téren használhatjuk a számokat az életben való tájékozódásra. De ne feledjük, nem lehet mindig mindenben kizárólag rájuk hagyatkozni. Van, amikor a kép sokkal árnyaltabb kell legyen. Amint ezt Hans Rosling is mondta: "A világ nem érthető meg számok nélkül. De a világ csak számokkal sem érthető meg."



Ha tetszett ez a poszt, akkor olvass bele néhány másik cikkbe is. Kellemes időtöltést!
Fotó: Gerd Altmann, Pixabay