Világos beszéd

Miért van szükség tiszta és egyértelmű kommunikációra?

"Az emberek hallják a szavaidat, de érzik a hozzáállásodat. (John C. Maxwell)

Sok beszédnek sok az alja. A végén meg ott marad a zacc és a keserű szájíz. Amikor a kommunikációnk nem talál célba, annak bizony a hallgatóság, és mi is a vesztesei vagyunk. Okolhatjuk őket, kereshetjük bennük a hibát, de be kell látnunk, hogy a kommunikátor felelős a végkifejletért. Nem véletlen, hogy a letisztult és átlátható kommunikáció a leghatásosabb.

Információ túltengés és figyelem vadászat. Charles F. Kettering mondta: "Óriási különbség van az ismeret és a megértés között. Rengeteg ismerettel rendelkezhetsz valamiről úgy, hogy közben egyáltalán nem érted." Sok az infó és sokan sok mindent akarnak tőlünk. Ahogy mi is sokaknál szeretnénk elérni valamit. Figyelmünket csak felületesen vetjük a világra. Kell egy jó indok, hogy érdeklődésünk felébredjen. Senki sem akar vesződni, silabizálni a mondataink között, bogarászni, utána járni, nyomozni, mit is akartunk mondani. Érteni akarják a mondandónkat.

Hivatalos tájékoztatás. A formális kommunikáció jó példa a közérthetőség hiányára. Hivatalból túl akarunk esni a dolgon, és általánosságban fogalmazunk. Nem akarunk egyszerűen és tisztán beszélni, hiszen mégiscsak mi vagyunk itt a valakik. Talán kérdések feltevésére sem adunk lehetőséget, vagy érdemben nem válaszolunk rájuk. Úgy gondoljuk, előnyös a kifejezéseinkkel távolságot kiépíteni, és ezzel megőrizni a hierarchikus méltóságunkat. Ebben nagyot tévedünk. Nem attól jó vezető valaki, mert jól hangzó titulusai vannak, hanem mert élvezi az emberek bizalmát. Erre esélyünk sincs, ha nem az ő hangjukon szólunk hozzájuk. Arroganciánkkal a figyelmükön és az érdeklődésükön túl a hitelességünket is elbukjuk.

Nem számítanak az emberek. Amikor könyörtelenül és lelketlenül ledaráljuk a mondanivalónkat, nem figyelve visszajelzésekre, verbális vagy non-verbális jelekre, az azt jelenti senki sem számít. Teljesen érdektelen kik ülnek ott, nem fontos megértik-e, csak annyi, hogy elmondhassuk, amit akarunk, amit kell. Ez nem kétoldalú kommunikáció, csak informálás. Bizonyára volt már részünk olyan telefonos megkeresésben, amikor az üzletkötő monoton hangon felolvasta a kötelezőt, majd feltette a megvezető kérdését, amire elég volt mondjuk egy igent válaszolni. Valójában már félúton elvesztettük a fonalat, és fogalmunk sincs mit is ajánl, csak az jár a fejünkben, minek vettük fel a telefont és hogyan tudnánk udvariasan lerázni az illetőt. Ez ugyan szélsőséges, de létező példa, azonban ennél hétköznapibb eseményeken is lehet hasonlóval találkozni. Sajnos.

Félreértések elkerülése végett. Nem vesszük a fáradságot, hogy egyértelműek legyünk. Nyakatekert mondatokat kreálunk, hogy szakértelmünket csillogtassuk. Ám a ragyogás annyira vakító, hogy nem látnak az orrukig sem. Csak akkor nyerhetjük meg az emberek támogatását, ha megértetjük magunkat. Ezt nem lehet elérni burjánzó szóvirágokkal. Albert Einstein szerint: "Amíg nem tudod elmagyarázni, addig nem is érted igazán." A megnyerő személyünkhöz vezető kulcs a letisztult és egyszerű kommunikáció. Dönthetünk úgy, hogy az egónkat szeretnénk hibátlanra fényezni, akárcsak egy karosszérialakatos teszi ezt a dukkózással, vagy közelebb kerülünk a ránk figyelőkhöz. Igazi művészet a mindennapok érthető nyelvén fogalmazni.

Mások szemével nézzünk. Tudjuk mit akarunk mondani, de azt is tudjuk, hogy a másik fél, mit akar hallani? A kettőt össze kell hangolni. Ha mi kommunikálunk, először nekünk kell a másik nézőpontjából beszélnünk. A kiindulópont, hogy derítsük ki kikkel van dolgunk. Informálódjunk, gyűjtsünk ismereteket, kérdezzünk. Ha tudjuk mit akarnak, tudjuk miről és hogyan beszéljünk. Ez a törődés misztériuma. A kihívás pedig, innen eljutni oda, hogy maradéktalanul átmenjen az üzenetünk. Ha a hallgatóságot tesszük a fontossági sorrend élére, akkor képesek vagyunk hozzájuk beszélni. Különben csak nekik beszélünk. Nagy különbség.

Egy kép többet mond ezer szónál. Minél szemléletesebb a kommunikációnk, annál befogadhatóbb is. Képeket vagy hasonlatokat használva meglódítjuk a fantáziát, alaposabbá tesszük a leírást. A példák pedig gyakorlatiasabbá teszik a tárgyalt témát. Ha van aktuális személyes tapasztalatunk, élményünk, annak megosztása segít közelebb kerülni egymáshoz és jelentősen növeli az érzelmi töltetet is. Állítsuk párhuzamba az elmondottakat az adott emberek életére, munkájára, szokásaira jellemző dolgokkal és könnyebbé tesszük az értelmezést. Kommunikáljunk képekben, történetekben, példázatokban, mert ezek a legvilágosabb illusztrációk.

Fájóan hiányzik a hétköznapokból a kézenfekvő és egyszerűen őszinte társalgás, megbeszélés. Rengeteg időt és energiát spórolnánk meg, ha nem az utólagos magyarázkodással és nézeteltérésekkel foglalkoznánk, hanem az előkészítés során egyszerűsítenénk le a mondandót, tekintetbe véve a hallgatóság kvalitásait. A nagyobb és gyorsabb megértés jelentős javulást hoz az együttműködés eredményességben, a kapcsolat bizalmi szintjének emelésében és az egymás iránti tisztelet megmutatkozásában. Bármilyen pozícióban, bárhol és bármivel foglalkozzunk is ez óriási érték a közösségünk szemében. Amint azt Arisztotelész megjegyezte: "Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszerű emberek."



Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor oszd meg másokkal is a tisztább kommunikációról szóló gondolatokat. Vagy akár az egész cikket.
Fotó: Matheus Bertelli, Pexels