A csapatjátékosok többre viszik

2018.05.17

6 pont, amiért nehéz jó csapatjátékosnak lenni

"Vannak csapatok, amelyek tagjai remekül kijönnek egymással, de a csapat mégsem jut sehová, mert ahhoz a jó hangulatnál többre lenne szükség. Mégpedig arra, hogy a közös célok elérése érdekében a megfelelő feladatokon dolgozzanak a megfelelő módon és a megfelelő időben. Teljesíteniük kell, és ehhez csapatmunkára van szükség." (Henry Cloud)

Manapság sok szó esik a hatékony csapatmunkáról. Rengeteg helyen előfeltétel, hogy az ember jó csapatjátékos legyen. És számos igazolást nyert már, hogy többen többet érnek el, mint egymagukban. Még egy ezeréves klasszikus mondás is utal rá, mely szerint egy fecske nem csinál nyarat. De vajon miért oly nehéz egyeseknek az együttműködés, és milyen előnyöket tartogat, ha mégis elsajátítjuk ezt a képességet?

Egyén kontra közösség. A nehézség abból adódik, hogy mind szeretjük a saját egónkat dédelgetni. Jól esik egy dicséret, érezni, hogy valamit jól csinálunk, talán valamiben mi vagyunk a legjobbak. Ez jó a lelkünknek. De, ami egy adott személynek jó, még nem biztos, hogy képes egy közösséget is szolgálni. Tekintettel arra, hogy a legtöbb kiemelkedő siker, teljesítmény, nem egyéni, hanem kollektív munka eredménye. Nézzük akár a vállalati berkeket, a tudományos területeket vagy épp a sport a világát. Az ember közösségi lény, de legalább annyira megszállottan individualista is. Egy csoportba bekerülve pedig alá kell rendelnünk magunkat egy közös érdeknek. Ezt a két irányt összhangba hozni az igazi művészet.

Mások ötlete jobb. Rögtön itt az első rémisztő tézis, elviselni, hogy esetleg nem a mi elképzelésünk a legjobb. Ez önmagában is szörnyű, hisz nekünk csak világmegváltó gondolataink születnek. Mégis el kell fogadnunk, ma a másik, holnap én nyújtom majd a megoldást. Mert bármily jó ötletünk pattant is ki, annak illeszkednie kell egy szerves egészbe. Nyugodjunk bele, nem mindig mi vagyunk a befutók, de ez nem jelenti azt, hogy bármi baj van velünk. Nélkülözhetetlen és hasznos tagjai vagyunk az adott közösségnek, és ebbe az is beletartozik, hogy konszenzusra jutunk egymással, nem személyeskedéseket sejtünk minden mögött. Szükség van a tehetséges egyének megvillanásaira, a megfelelő helyen és időben, ám nem rakhatunk minden terhet egy ember vállára.

Megosztott siker. A mellőzöttség érzete kapcsán rögvest felmerül, hogy ki aratja le a diadalt? Amikor egy csapaton belül mindig ugyanazt a néhány embert méltatjuk, kinyírjuk a többieket és ezzel egyetemben a csapatszellemet is. Ahogy a felelősséget is szétosztjuk, úgy a sikert is. Ha nem érezzük fontosnak magunkat, akkor csökkenni kezd a motiváltságunk és elveszítjük a minőségi teherbírásunkat. "Minek csináljak bármit is jól, minek erőlködjek, ha senkit sem érdekel?" A jó csapat gondoskodik arról, hogy minden tagja megkapja a hozzá méltó elismerést. Jorge Bucay szerint; "Az emberi kapcsolatok fokmérője nem az, amennyit engedni tudunk, hanem az, amit képesek vagyunk megosztani egymással." Amikor egy személyre helyezzük a hangsúlyt, akkor a többiek súlytalanná válnak mellette. Nem engedhetjük meg, mindenkinek része van az elértekben, mert a maga módján hozzájárult. Legyen az bármilyen jelentéktelen apróság, a végelszámolás tekintetében arra a csekélységre éppúgy szükség van. Mert milyen ciki már, ha csak azzal a kis mütyürkével maradunk le a győzelemről.

Specialistává válni. Ezért kicsi vagy nagy feladat, de mindenki foglalkozzon a maga dolgával. Méghozzá a tőle telhető legmagasabb szinten. Nem kell mindenhez értenünk, de valamiben igazán jóvá kell válnunk. A csapat előnye, hogy több emberből áll, akik egymás erősségeire támaszkodhatnak. A gyengeségek és erősségek kéz a kézben járnak. Mindenkinek kijutott mindkettőből, még nekünk is. Ám bőven elég egy csapaton belül, ha egy valamiben nagyon jók vagyunk. Specialistaként tesszük a dolgunkat és ténykedünk a közös javakért. Lényeges tisztában lennünk a kötelezettségünkkel. Pontosan meghatározott feladatkör és szakértelem, ezek a hatékony csapatmunka ismérvei. Ahol nincs fejetlenség, mert mindet tag tudja a dolgát, és üresjáratok, valamint tétlenség nélkül, teszi is, amit kell.

Közös cél. Na, ettől tettre készek az emberek. Kell egy igazi, átütő cél. Amit mindenki magáénak vall. Amiért mindenki megmozdul. Ami mindenkinek számít. A legerősebb munkára serkentő és egyben összetartó erő a közös cél. A csapattagoknak tudniuk kell azt, hova akarnak eljutni, ezért mit kell megtenniük, együtt vagy egyénként, és az így megvalósult eredménynek milyen jutalma lesz. Ahogy nem várható el valakitől, hogy kiváló munkát végezzen, anélkül, hogy konkretizálnánk a teendőit és az elvárásokat, úgy az ösztönzés sem működik tisztán látható célkitűzés nélkül. Kizárólag a világos célmegfogalmazást értik meg és érzik át az emberek. Akkor adhatjuk át nekik ezt maradéktalanul, ha megerősítjük az ő szerepük fontosságát a csapat szempontjából és felhívjuk arra is a figyelmet, milyen előnyökre tehet szert ő maga, ha együtt dolgozva elérjük a célt.

Bizalmi légkör. Meghallgatni és elfogadni a tökéletes mottó egy nagyszerű csapatban. Ne hurrogjuk le egymást, ne szóljuk meg, mert akkor bezárkóznak a társaink. Nem lesz nyitottság, csupán gyanakvás és félelem attól, mit szólnak majd a többiek, ha elmondom a véleményem. Kellenek a friss gondolatok, ötletek, de ezek csak akkor záporoznak, ha biztonságban érzik magukat a résztvevők. Biztosítsuk a retorziók nélküli állásfoglalást. Hagyjuk a kommunikációt és az interakciókat kibontakozni. Ha szeretnénk túljutni a felmerülő nehézségeken, akkor mindenkire szükségünk van, és ahhoz meg kell teremtenünk egy bizalommal teli környezetet.

A felsoroltak tényezőkkel nem feltétlen könnyű megbirkózni, hisz időnként zsebre kell vágnunk az egónkat és átengedni másoknak a rivaldafényt. Azért, hogy létrehozhassunk valami nagyobbat, szebbet, jobbat, nem hallgathatunk a kicsinyes féltékeny és önző érzelmeink tanácsára, föléjük kell nőnünk. Ahogy ezt Sean Covey is megfogalmazta; "Az igazi csapatmunka olyan, mint egy nagyszerű zenemű. Szólhat az összes hangszer egyszerre, mégsem versenyeznek egymással. Egyenként különféleképpen hangzanak, különféle dallamokat szólaltatnak meg, különböző időben tartanak szünetet, mégis egy egészként hoznak létre csodálatos hangzást - szinergiát."


Ha te is dolgozol rajta, hogy jobb csapatjátékos légy és elnyerte tetszésed ez a cikk, akkor csatlakozz az oldal követőihez.