Jól szervezett szervezet

Miként alakíthatunk ki hatékonyan együttműködő csapatot?

"Az ember úgy lett ember, úgy maradt meg, hogy alkalmazkodott a természet változásához. Egy szervezet, egy vállalat ugyanezt csinálja a társadalomban, a gazdaságban, csak nincs rá százezer éve." (Nógrádi Gábor)

A mai világ megköveteli az alkalmazkodóképességet, a rugalmas és rögtönzött reakciókat, nem csupán az emberektől, hanem a cégektől is. Ehhez a szakmaiságon túl, egy jól összeszokott csapat, erős, összetartó közösség megteremtése az alap. Milyen gyakorlati lépésekkel segíthetjük ezt elő?

Bizalomépítés. A következő lépések mindegyike a bizalom létrejöttét és megerősödését szolgálja. Egyedül a bizalom adhatja meg azt a biztonságos légkört és elkötelezettséget, amely egységgé kovácsolja a munkatársakat. Ehhez az embereknek hinni és bízni kell önmagukban, valamint a környezetünkben. Ahogy a valódi fejlődés esetén mindig, most is belülről indulunk, az egyén szintjéről, és onnan ültetjük át a bizalmat és terjesztjük ki az egész szervezetre.

Buzdítás az együttműködésre. Bizonyos feladatokat egyedül kell elvégezni, mert úgy a leghatékonyabb. És bizonyosakat jobb közösen csinálni. A kooperációnak nem csupán az a hozadéka, hogy a személyek képességei, szakmai jártasságuk összeadódik, és kiegészítik egymást, hanem az is, hogy összeszoknak, összecsiszolódnak. Megismerik a másikat, mint ember és egy-egy kihívás során kialakul az ideális munkakapcsolat, tisztázódnak a szerepek. Az együttműködés során megismerhetik a bajtársiasság érzetét is.

Az információ megosztása. Túl azon, hogy igyekszünk minél professzionálisabban ellátni a munkánkat és az erre vonatkozó ismereteket az érintettek részére is átadjuk, számtalan egyéb fontos tudnivalóval kell tisztában lennünk az ideális működéshez. Amikor egy cégnél hatékonyan áramlik az információ, a kollégák megosztják egymással a szükséges infókat, és mindenki kellően tájékozott. Nem kell mindenről tudnunk, de az aktuálisan fellépő változásokról, esetleges nehézségekről igen. Késik egy beszállító, módosítani kell egy megrendelésen, további igények merültek fel egy partnernél. Ha elhallgatjuk a befolyásoló tényezőket, azzal szabotáljuk a folyamatot és az eredményességet.

A hibázás lehetősége. Sok helyen állítják, hogy hibázni szabad, aztán az első alkalommal leszedik a vétkes fejét. Bármelyikünkkel megesik, hogy melléfogunk. Ha ezt azonnali retorzió és megszégyenítés követi, azzal nem a jövőbeni hibákat csökkentjük vagy kerüljük el, hanem a felmerülő malőrök elkendőzését támogatjuk. Sokkal nagyobb gondot okoz, ha egy problémára nem, vagy csak későn derül fény, mintha időben azonosítjuk és kezeljük. Emberi dolog hibázni, hagyjuk is meg az emberek számára ezt a lehetőséget. Valamint azt, hogy büntetlenül kijavíthassák a hibájukat. Ezzel ugyanis más jó tulajdonságokhoz is hozzájuthatunk.

A kreativitás serkentése. Az egyik jó tulajdonság, hogy a munkatársak kreatívok és kísérletezők maradnak. Nem félnek kezdeményezni, újítani, és bár nem minden ötletük világmegváltó, de biztosan akad köztük néhány olyan, amely előnyös lesz a vállalat számára. Amikor kötöttségeket alkalmazunk, megváltoztathatatlan, kőbe vésett eljárásokat, lelketlenné tesszük a munkát. Amint kicsit is egyedivé válik egy kötelesség elvégzésének a módja, abban a pillanatban felbukkan a találékony elme. Mi lehet az elviselhetőbb, gyorsabb, élvezetesebb megoldás? Amit az illető önmaga alkot, azt jobban a magáénak fogja érezni, megbecsüli, és ez az önérzetét is növeli.

Az önállóság megbecsülése. A másik pozitív tulajdonság, hogy önállóbbá válhat a munkavégzésben az illető. Képes döntéseket hozni és azokat véghez vinni. Az önállóság mellé jó esetben felelősség is társul. Felelősség a munka, az általa felügyelt területek, projektek, a meghozott döntések iránt. A vezető feladata, hogy biztosítsa számára az elszámoltathatóságot. És itt vissza is csatolhatunk a hibázáshoz, hiszen az önállóságban benne van a tévedés esélye. Sok álláshirdetésben szerepel az önálló munkavégzés kritériuma, de ezeket szeretik bizonyos kényelmes határok közt tartani. A valódi autonóm munkatárs képes kiválóan ellátni a feladatát, nagy terheket cipelni és a felmerülő problémákat megnyugtatóan elrendezni.

Nyitott kommunikáció. Fontos, hogy szabadon lehessen beszélni. Elmondható legyen, ha valamivel nem vagyunk elégedettek, ha valami kellemetlen a számunkra. Természetesen mindezt kellő tisztelettel. A társaság minden tagja megkapja és meg is adja a tiszteletet. Meghallgatnak minket és mi is meghallgatunk másokat. Nincs ítélkezés, nincs gúnyolódás és legfőképpen nincs a másik háta mögötti kibeszélés. Őszinte és nyílt kommunikáció van, ahol lehet egyet nem érteni, de a megfelelő keretek között. Soha nem bántón szólni és nem visszaélni azzal, amit elmondott a kollégánk. A szavak olyan könnyen eltüntethetik a biztonságérzetet, mint egy zsebes a zsúfolt buszon a pénztárcát.

A vezetői példa fontossága. A felsoroltak nem sokat érnek, ha a vezető nem gyakorolja maga is az említetteket. Ha minden apróságon képes felhúzni magát, ha folyton üvöltözik az emberekkel, ha elhallgat lényeges tényeket, ha cikizi a kollégákat. Az ő munkáját is megkönnyítheti egy összetartó közösség, de ebben neki részt kell vállalnia. Mintegy edző biztosítani kell azt a hátteret, amelyben az emberek biztonságban érzik magukat, együttműködni tudnak, dolgozni, alkotni. Az ő példájából táplálkozik elsődlegesen a szervezet kultúra. Tőle indul és rá száll vissza minden, ami a csapatban történik, legyen az jó vagy rossz.

A rugalmasság és alkalmazkodóképesség feltételezi a fejlődést. Fejlődhet egy ember a maga módján, és fejlődhet egy szervezet is, ahol a közös cél határozza meg a haladás irányvonalát. De az utóbbinál is szükség van az egyén személyesen hozzáadott értékére. Ehhez kell a minél nagyobb biztonságérzet és a bizalom kiépítése, amelyek alapvető szükségleteink. Erről Simon Sinek így gondolkodik: " ...az egyén csak akkor vállal személyes kockázatot egy adott kultúra vagy szervezet fejlődése érdekében, ha bízhat a kultúrában vagy szervezetben. Ennek pedig végső soron nincs más oka, mint hogy ez szolgálja egészségünket és túlélésünket."

Ha tetszett ez a cikk, akkor oszd meg másokkal is a benne foglaltakat.
Fotók: pressfoto, gpointstudio, freepik