Nem kérünk belőle!

Alábecsüljük a kérésekben rejlő erőt

"A siker azzal kezdődik, hogy segítséget kérünk." (Luca Mazzucchelli)

Megérhetlek? Kérlek szépen! Megtennéd? Kellemes mondatok, ugye? Mégis sokszor nem élünk a kellemességükkel és az ebből fakadó hatékonyságukkal. Vajon miért nem élünk a kérés erejével?

Mert kérték. Rutger Bregman könyvében ír a zsidókat bújtató ellenállókról, akik sok életet mentettek meg a II. világháború idején. Kutatók hosszan elemezték, hogy mi a közös pont, ami eldönti egy ilyen veszélyes és kiélezett helyzetben, hogy ki az, aki vállalja ezt a kockázatot. Milyen típusú ember az, aki rejteget másokat a regnáló hatalom elől, akár saját életét is kockáztatva? A személyiségjegyeitől függ? A neveltetésétől? Az erkölcsi tartásától? A politikai nézeteitől? Egyik hasonló tényező sem bizonyult konzisztens jellemzőnek a bújtatást vállalók között. De találtak egy dolgot, ami a legtöbbekre igaz volt. Hogy megkérték őket rá. Nem ők voltak az értelmi szerzők, de volt valaki a környezetükben, aki kérte tőlük, hogy tegyék meg ezt valakiért. Ez szilárd bizonyíték a kérés erejére.

Minek kérnénk? Gyakran hagyjuk figyelmen kívül ezt az erőt. Könnyebb gyorsabb utasítani, mint határozottan kérni. Mintha ettől hatékonyabbak lennénk vagy jobb vezetőnek tűnnénk. Kétlem. Magamon tapasztalom szülőként is, hogy sokszor szárazon vetek oda valamit a gyereknek, ahelyett, hogy megkérném. Erre ő is szárazon reagál. Vörösborban jó, ha száraz, de a kapcsolatokban nem igazán. Egy kamaszodó gyerek úgyis kelletlenül vagy érzékenyen reagál egy csomó dologra. Ez is köztük lehet. (Bár az is igaz, hogy egy kamaszodó gyereknek kis milliószor kell ugyanazt elmondani és gyakran így sem érünk célt. Nem csoda, ha belefáradunk.) Rendszeresen rajta kapom magam, hogy megint türelmetlen voltam, erőteljesebben szóltam és nem kértem. De vehetünk céges példát is. Adott egy cég, amely vezetése úgy dönt, hogy kiterjeszti az utalásos számlák fizetési határidejét. Ezt azonban nem kommunikálja a partnerek felé, egyszerűen csak nem fizet. Sokkal egyszerűbb lenne ezt a szándékát az üzletfeleinek is jelezni. Egy tájékoztatás, egyben egy kérés feléjük segíthet megőrizni a minőségi együttműködést. Megfigyeltem, hogy nagyon sok helyen a kérések megértő fülekre találnak. Ezzel mintegy emberi gesztust teszünk oda és vissza. Talán csak a multi cégeknél nem működik, ahol egyszerűen képtelenek kilépni a sztenderdekből. Ami azon túl esik, azzal érdemben nem foglalkoznak.

Önök nem kérték. Miért nem kérünk? Talán kínosnak érezzük? A rangunkon alulinak véljük? Lealacsonyítónak? Ez mind lehetséges. De végtelenül emberi megnyilvánulás. A legtöbben kerülünk olyan helyzetbe, amikor kérnünk kell valakitől valamit. Ha ezt megfelelő formában tesszük, akkor ez működőképes. Az emberek szeretnek segíteni. Van tétje a tettüknek és érzik számítanak. Így mi is számíthatunk rájuk. Nagyon sokszor csak azért maradunk le valamiről, mert nem élünk a kérés erejével. Vagy mondjuk egyedül maradunk egy feladat megoldásában. Aztán meg belül mérgelődünk, hogy már megint milyen szörnyű nekünk, hogy csak magunkra számíthatunk. Ahogy a mondás tartja, néma gyereknek az anyja se érti a szavát. Használjuk ki az emberek jószívűségét és jóindulatát. Persze etikus mértékben és ne éljünk vissza vele. Ha valaki nagy kérő, tud és rendszeresen kér is, akkor az ő esetében változhat a kérés megítélése. A feladatai elől való menekülésre használja és másnak passzolja át azokat. Nem erről beszélünk most.

A kérésnek több pozitív hozadéka van. Bármiről van is szó, mindenképp hatékonyabbak leszünk segítséggel. Fejleszti a kommunikációs képességet, hiszen kulturáltan kell kérni, nem ajtóstól berontani a házba. Ha ez sikerül, akkor megtartja vagy javítja a kapcsolat minőségét. És persze minket is felszabadít. Hatalmas lelki megkönnyebbülés érezni, hogy nem vagyunk egyedül, vannak körülöttünk emberek, akikben bízhatunk, akik segítenek, amikor szükségünk van rájuk. Valószínűleg mi is hasonlóképp állunk hozzájuk. Amint azt Bradley Nelson mondta: "Ha segítséget kérünk, lehetőséget teremtünk arra, hogy megkapjuk. Ezzel szemben, amikor túl büszkék vagyunk ahhoz, hogy segítséget kérjünk, magunkra maradunk."

Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor gondold végig, miben kellene segítséget kérned másoktól?

Fotó: katemangostar, magnific

Tudom, nem kérted, de azért én ajánlok még néhány kommunikációval kapcsolatos cikket a figyelmedbe.

Emberséges önérvényesítés - 13 pontban az asszertív jogokról

Viszlát udvariasság! - Valóban felesleges időpazarlás manapság illedelmesnek lenni?

Mit ér a szavunk? - Megéri megígérni és megtartani

Világos beszéd - Miért van szükség tiszta és egyértelmű kommunikációra?